Ingyenpénz még Abszurdisztánban sincs!

Dübörög a pénzügyi rezsicsökkentés: hétfő este az Országgyűlés megszavazta az ingyenes készpénzfelvételt. Ennek értelmében 2014. február elsejétől minden hónapban két alkalommal, 150 ezer forint értékig dijmentesen vehetünk ki pénzt bármelyik bank ATM-jéből. Véleményünk szerint a kormányzat teljesen tévúton jár: egyrészt a mostani törvény annak beismerése, hogy mégiscsak az emberek fizetik meg azt, amiről a tranzakciós illeték bevezetésekor Matolcsy György váltig állította, hogy nem így lesz. Azóta kiderült, hogy a bankolás igencsak megdrágult.

A februárban életbe lépő változás egyébként újfent alaposan megszívatta a pénzintézeteket és borítékolható, hogy a propagandaszerűen elhangzó, "nem az emberek fizetik meg" szlogen ezúttal is lózung marad. A végeredmény: még drágább bankolás. Miért?
 
  • A banknak ezután is be kell fizetnie az illetéket a mi ingyenes kivétünk után. Ne feledjük: az alany eddig is a pénzintézet volt (ők "csak" áthárították" ránk). Ezt az összeget most mindenképp bukják, hiszen közvetlen módon nem számolhatják fel. Ha azt feltételezzük, hogy a számlatulajdonos él is 150 ezer forintos pénzkivéttel, akkor az a tranzakciós illeték 0,3%- 0,6%-os kulcsát figyelembe véve havonta 450 900 forintot jelent. Ezt az összeget a bank "állja".
 
  • A törvény szövege szerint a pénz bármilyen ATM-ből kivehető. Ez az igazi szívatás: mindenki tudja, hogy idegen ATM-ből sosem volt olcsó a pénzfelvétel, ezt a mutatványt keményen sarcolták a pénzintézetek. Mostantól ez az összeg is fájhat, és főként a kevesebb ATM-mel rendelkező bankok gazdáinak. Az eddig módszer szerint ugyanis az idegen ATM használatánál terhelt díjak megoszlottak a saját és a terhelő pénzintézet között. Nem ördögtől való tehát a feltételezés, hogy - már csak a kényelmi szempontokat is figyelembe véve - az emberek az első útjukba eső pénzkiadó automatát fosztják majd ki. Ha így lesz, akkor a legnagyobb ATM-hálózattal rendelkező OTP jól jár: náluk kevésbé fog jelentkezni az imént említett bevételkiesés.
 
  • Nem szeretnénk vészmadarak lenni, de az ingyen kivét még egy - sajnos - reális veszélyt hordozhat magában, nevezetesen a bűnözők a könnyű zsákmány reményében fizetésnapokon lecsaphatnak gyanútlan, ATM-től távozó emberekre is. Nem nehéz kikövetkeztetni ugyanis, hogy a hónap elején ATM-nél pénzt felvevő ember az ingyenes kivét hatására nagyobb összeget vesz le számlájáról. Elég csak kifigyelni egy gyengébbnek, elesettebbnek tűnő személyt, majd az alkalmas pillanatban elragadni táskáját.
 
  • UPDATE: Johevi kommentelőnk hívta fel a figyelmet az alábbiakra: "Az igazi szívás az lesz a bankoknak, hogyha egy-egy automatájuk jó helyen van, azaz a kp felvétek 80%-a ingyenes lesz, ellenben az eddigi heti töltést át kell szervezni kétnapira, mert annyi más banki ügyfél szakad rá, és mivel ezt külsős cég végzi ( G4 meg ilyenek ) a kb százezres töltési költséget is többszörösen nyelik be." Ennek következménye az ATM-hálózat csökkentése lehet.

 

Biztosak lehetünk abban, hogy a fentiekben jelzett bevételkiesést a pénzintézetek így vagy úgy, de be fogják az ügyfeleiken vasalni. A legvalószínűbb, hogy azt terhelik majd, amihez még az ingyenes pénzfelvételnél mindenképp szükség lesz: ez pedig mag a plasztik kártya. Az, ami egyébként az elmúlt egy évben átlagosan 45 százalékkal drágult, ráadásul ez a tétel nem szerepel a havi számlakivonaton, hanem jellemzően évente egyszer, egy összegben terhelik rá a fogyasztóra.

Az pedig sokat mond, hogy 2013 végén a magyar kormányzat a nagyságrendekkel olcsóbb, gyorsabb, kényelmesebb és nem utolsósorban: átláthatóbb elektronikus fizetési csatornák helyett készpénzt helyezi előtérbe. 

Címkék: kormányzat hazugság bank pénz atm matolcsy tranzakciós illeték

2013.11.12. 07:47 189 hozzászólás

A bankok elviszik a rezsicsökkentést

Orbán Viktor kedden a Blikk szerkesztőségében járt. A bulvárlap chateléstszervezett a miniszterelnöknek, aki élőben válaszolt a neki feltett kérdésekre. Az eseményről a hazai média főként az "ordas kommunista hazugságként" kommentált útépítést ragadta ki, de a válaszok között szerényen meglapult egy ennél érdekesebb és az emberek hétköznapját sokkal húsbavágóbban érintő gondolatmenet is.

A kormányfő szerint ugyanis eddig sikerült megakadályozni, hogy a közműcégek és a bankok a lakosságra hárítsák át a rezsicsökkentésből, illetve a tranzakciós illetékből származó kiesésüket. Ez a kijelentés azonban számos sebből vérzik.

 
kep.jpg
 
„A pénzügyi tranzakciós adóról nincs még döntés, de az illeték biztosan nem lehet több egy ezreléknél" – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, 2012. április 13-án. Alig egy hónappal később már be is jelentették az új sarcot. Akkor Matocsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy azt "nem lehet majd a fogyasztókra terhelni, nem fog sikerülni". Az ígéretcunamira Rogán Antal is rátett egy lapáttal, aki úgy fogalmazott, hogy mivel nem az emberek az adó alanyai, ezért nem is ők fizetik majd azt, Selmeczi Gabriella Fideszes képviselő pedig a bankok közötti versenyre hivatkozott. Az új adónem bevezetésétől egyébként a kormány évi 130-228 milliárd forint bevételt remélt, ami már első ránézésre is túlzottan optimista elvárás volt.
 
2012. október 17-ét a hazai bankok egy ideig biztosan nem felejtik el: ezen a napon jelentette be Matolcsy György a mindössze két héttel korábban bejelentett kiigazító csomag újabb kiigazítását, amellyel - a bankadó megtartása mellett - a tranzakciós illeték mértéke egy ezrelékről kettőre nőtt, de mindenkit a már korábban is unalomig ismételt frázissal nyugtatott, miszerint a nagy verseny miatt nem lesz áthárítás. 
Nem lett igaza: a pénzintézetek alig egy hónappal később elkezdték nyilvánosságra hozni kondíciós listáikat. Ezekből pedig világosan kiderült, hogy a pénzintézetek köszönik, de eszük ágában sincs egy az egyben lenyelni a kormányzati sarcot, azok jó részét ügyfeleikkel kívánják megfizettetni. Ráadásul a módosítások nem egyszerre, hanem fokozatosan léptek életbe, jórészt azért is, mert a törvényi szabályozásoknak megfelelően egyes módosításokat 60, míg például a folyószámlához kapcsolóakat csak 15 nappal a hatályba lépés előtt kell közzé tenni.
 
Egy 2012 decemberében készült számítás szerint a fenti változásokkal átlagosan 30 százalékkal drágábban bankolhatunk 2013-ban. A legjelentősebb változások a készpénzfelvételi költségeket, a bankkártyák díjait, az átutalásokat, illetve a számlák alapdíjait érintették - magyarán mind a pénzmozgás, mind pedig a szolgáltatási díj mértékben is ott lapul az emelés. Valószínűleg senkit nem lep meg, de azért leírjuk: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez február 11-ig beérkezett adatok szerint 164 pénzügyi szervezetből 154 áthárította ügyfeleire a a tranzakciós illetéket, vagyis ezzel összefüggő díjmódosítást hajtott végre valamely termékén. Ezt megerősítette a Magyar Nemzeti Bank "Jelentés a fizetési rendszerről 2013" című tanulmánya is. A jegybank becslése szerint a háztartásokra 80-90 százalékban, a vállalatokra 90-95 százalékban hárították át az illetéket. Ekkor már az sem volt titok, hogy a tervezett éves 301 milliárd forintos költségvetési bevételnek időarányosan még a fele sem érkezett az államkasszába. Mit csinál ilyenkor az állam? Igen, kitalálták!
 
Elérkeztünk a júniusi fináléhoz, ahol Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy újabb "nemmegszorító" intézkedés keretében a tranzakciós illetéket készpénzforgalom esetén 0,3-ról 0,6 százalékra emelte, egyúttal megszűntette a 6 ezer forintos felső határt, illetve a tranzakciós illeték számlák közötti utalás estén 0,2 százalékról 0,3 százalékra növekedett. És igen, a bankok ezt a terhet sem kívánták lenyelni, ezt az emelést viszont csak most fogjuk majd érzékelni: nagyjából ezekben a napokban lépnek életbe a pénzintézetek új konstrukciós listái. Ezekből már világosan látszik, hogy, eltűntek, de legalábbis nagyon komoly feltételekhez kötik az úgynevezett 0 forintos számlát, az ingyenes pénzkivét lehetősége pedig ritka, mint a fehér holló.  

 

Utóbbihoz kapcsolódik Rogán Antal múlt pénteki kijelentése, ami szerint lehetővé kellene tenni, hogy minden ember havi két alkalommal ingyenesen vehessen ki pénzt az ATM-ből. Ha az elképzelést tett is követi - márpedig miért ne lenne így, nem véletlenül mondta azt a frakcióvezető, amit mondott - akkor az lényegében egyenes beismerése annak, hogy a tranzakciós illeték megnövelte a háztartások kiadásait. A két ingyenes műveletet továbbgondolva fennáll annak a lehetősége is, hogy az emberek tömegesen rohanják meg fizetésnapon az ATM-eket, egyben kiveszik minden pénzüket és visszatérünk az évtizedekkel ezelőtti, párnában tartott korszakba, illetve a lehető legtöbb pénzügyi műveletet készpénzzel intézzük. Azt azonban egy pillanatig se felejtsük el, hogy az tranzakciós illetéket első körben a bankok állják: nekik kell az államkincstár felé leróniuk a befizetést. Márpedig ha eddig sem teljesült a költségvetési elvárás, akkor a megszaporodó készpénzes fizetésnél végképp nem fog.Ráadásul ezzel álom marad a Nemzeti Bank már említett tanulmányának elektronikus fizetést preferáló elképzelése is. Mindezt úgy, hogy közben például egy innovatív fizetési módszer zárt kereskedelmi tesztje is zajlik az országban.

Összességében az elmúlt másfél év nemmegszorításai és kiigazításai, valamint az azt követő pénzintézeti lépések nyomán egy átlagos magyar család banki kiadásai legalább 1500 forinttal ugrottak meg havonta - és személyenként. Ebben természetesen benne foglaltatik a megemelkedett számlavezetési díjon át a különböző műveletekért felszámolt tételeken át a megemelt kártyadíj is. Csak összehasonlításként: a Magyar Nemzet számításai szerint a rezsicsökkentés éves szinten körülbelül 95-100 ezer forint megtakarítást jelent egy átlagos, négy fős családnak. Nem ördögtől való a kijelentés tehát: a rezsicsökkentésen megtakarított összeget simán felemészti a megemelkedett bankolás költsége.

Miniszterelnök Úr! Ön vagy egy párhuzamos dimenzióban él, vagy egészen egyszerűen hazudott Ritának, és rajta keresztül az ország népének is.

Címkék: orbán hazugság parlament bank megszorítás adó pszáf matolcsy tranzakciós illeték

2013.09.11. 13:16 71 hozzászólás

A Médiatanács új elnöke még a mikrofont sem ismeri

Kisebb baki zavarta meg a Médiatanács új elnökének beiktatását - értesült a Vezérszónok. Információink szerint Karas Monika az eskütételhez felállított és balra fordított mikrofon mellé állt be, majd ott mondta el a beiktatási szöveget.

Az új elnök személye ellen távolmaradással tüntetett az MSZP, a Jobbik pedig nemmel voksolt. A két ellenzéki pártnak az volt a véleménye, hogy a poszt alkalmassági feltételeit a Parlament a közelmúltban úgy változtatta meg, hogy azt csak Karas Monika tölthesse be. Novák Előd szerint szomorú, hogy Orbán Viktor képtelen a különválasztani a Fidesz elnöki posztját és a miniszterelnökséget. Szintén nem gombot nyomták meg az LMP képviselői is.Távol maradt a szavazástól a Párbeszéd Magyarországért is. Szerintük ugyanis Karas Monika esetében egy Csurka Istvánhoz közeli újság és a Simicska‒Nyerges médiabirodalom  jelenti a referenciát ahhoz, hogy ellássa a hivatalt.

A kormánypártokat természetesen ez cseppet sem hatotta meg és a parlament 248 szavazattal, 43 ellenében és két tartózkodás mellett kilenc évre a Médiatanács elnökének választotta Karas Monikát.

Azért az meglehetősen kínos, hogy épp a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (és most már a Méditanács) vezetőjétől ennyire idegen legyen a mikrofon. Reméljük, hogy az évek során lesz alkalma alaposabban megismerkedni a tömegtájékoztatás eme kiváló technikai eszközével is.

Címkék: baki parlament beiktatás nmhh médiatanács karas monika

2013.09.09. 18:58 11 hozzászólás

Utolsó kommentek

süti beállítások módosítása