Utóbbihoz kapcsolódik Rogán Antal múlt pénteki kijelentése, ami szerint lehetővé kellene tenni, hogy minden ember havi két alkalommal ingyenesen vehessen ki pénzt az ATM-ből. Ha az elképzelést tett is követi - márpedig miért ne lenne így, nem véletlenül mondta azt a frakcióvezető, amit mondott - akkor az lényegében egyenes beismerése annak, hogy a tranzakciós illeték megnövelte a háztartások kiadásait. A két ingyenes műveletet továbbgondolva fennáll annak a lehetősége is, hogy az emberek tömegesen rohanják meg fizetésnapon az ATM-eket, egyben kiveszik minden pénzüket és visszatérünk az évtizedekkel ezelőtti, párnában tartott korszakba, illetve a lehető legtöbb pénzügyi műveletet készpénzzel intézzük. Azt azonban egy pillanatig se felejtsük el, hogy az tranzakciós illetéket első körben a bankok állják: nekik kell az államkincstár felé leróniuk a befizetést. Márpedig ha eddig sem teljesült a költségvetési elvárás, akkor a megszaporodó készpénzes fizetésnél végképp nem fog.Ráadásul ezzel álom marad a Nemzeti Bank már említett tanulmányának elektronikus fizetést preferáló elképzelése is. Mindezt úgy, hogy közben például egy innovatív fizetési módszer zárt kereskedelmi tesztje is zajlik az országban.

Összességében az elmúlt másfél év nemmegszorításai és kiigazításai, valamint az azt követő pénzintézeti lépések nyomán egy átlagos magyar család banki kiadásai legalább 1500 forinttal ugrottak meg havonta - és személyenként. Ebben természetesen benne foglaltatik a megemelkedett számlavezetési díjon át a különböző műveletekért felszámolt tételeken át a megemelt kártyadíj is. Csak összehasonlításként: a Magyar Nemzet számításai szerint a rezsicsökkentés éves szinten körülbelül 95-100 ezer forint megtakarítást jelent egy átlagos, négy fős családnak. Nem ördögtől való a kijelentés tehát: a rezsicsökkentésen megtakarított összeget simán felemészti a megemelkedett bankolás költsége.

Miniszterelnök Úr! Ön vagy egy párhuzamos dimenzióban él, vagy egészen egyszerűen hazudott Ritának, és rajta keresztül az ország népének is.